Belföld
Külföld Gazdaság Krónika Kultúra Sport Vélemény Internet Tudomány
MH-ügyek
Magyar Hírlap címlap Kattintson a hirdetésre!

 2000. november 30., csütörtök

Ködös, hűvös idő  

Fórum
Junior Galéria Szolgáltatás Érdekes Mellékletek Archívum
Magunkról
Kattintson ide!
Gyarmathy Lívia alkotása versenyben az Európai Filmdíjakért
2000-11-30 (a nyomtatott MH cikke)

Egyetlen magyar mozgókép, Gyarmathy Lívia A mi gólyánk című alkotása van versenyben az idei Európa Filmdíjakért. A dokumentumfilm eddig több nemzetközi fesztiválon, így Marseille-ben és San Franciscóban is a legjobb munkának járó elismerést kapta. Az Európa Filmdíjakat december 2-án Párizsban osztják ki.


Fotó: Szigetváry Zsolt
- A mi gólyánk 1999-ben a magyar filmszemle különdíját kapta. Éppen akkor, amikor nagy viták folytak a magyar dokumentumfilmezés válságáról, a formanyelv megújításának lehetőségéről.
- Az erős tartalom, az egyedi látásmód teremtheti meg a dokumentumfilm formanyelvét, világát, s így a forma a tartalom szerves része. A formai újításban viszont nem hiszek, a hosszan használt, elkoptatott tartalmakat eddig nem látott formavilágba helyezve nem lehet megújítani. Igaz, már a hetvenes években igyekeztem, hogy a szereplők elsősorban ne "beszélő fejekként" jelenjenek meg egy dokumentumfilmben. Persze vannak olyan pillanatok, amikor nem lehet ez elől megfutamodni, s ez érvényes volt a Recsk-riportokra is. De akkor Recskről még nem készült film, a téma tabu volt, a történelmi valóságot még nem tárták fel.
- Számos rendező rövidfilmet, dokumentumfilmet csak pályája elején készít, önre ez nem jellemző.
- Sosem készítettem azért kisfilmet, hogy beletanuljak a szakmába. A dokumentumfilm, rövidfilm sok esetben olyan fontos, mint az irodalomban a líra. Vannak kérdések, amelyek úgy ragadnak meg, mint a versek, s lehet, hogy az ábrázolt problémához hasonlóan én is bajban vagyok, vagy éppen én is valamire vágyom. Az sem véletlen, hogy az ezredfordulón A mi gólyánkat rendeztem, s nem egy "olajos" nyomába eredtem - bár az is érdekes téma. Ahogyan sokaknak, nekem is elegem van abból a rengeteg brutalitásból, amely az egész világban elhatalmasodott.
- S ebből kiutat mutathat a film?
- A film mindig képes volt arra, hogy modellt adjon. Gyanítom, mostanság a tévétársaságok tudják legkönnyebben befolyásolni az embereket. A szívtelenség helyzetéből azonban sokan szabadulni szeretnének. Elég erős szellemi másnaposságot érzek világunkban, s ami bennünket körbevesz, nem hoz újabb élményeket. Viszont ritka az olyan film, amely képes olyasmit kimondani, ami jobbik énünkben szunnyad.
- A gólya milyen szerepet játszhat ebben?
- A gólya az emberi megújulást, a tovább élést szimbolizálja a mesékben, az ember képzeletvilágában. Nem véletlen, hogy az ember és a gólya kapcsolatának mély, atavisztikus gyökerei vannak. San Franciscóban, ahol soha senki nem látott gólyát - mert a felhőkarcolók tetején nem fészkelnek - mégis mindenki megértette a film szimbolikáját. A gólyát ott is ismerik, amerre sosem jár. A filmben az a különös, hogy mielőtt forgatni kezdtük volna, már megálmodtam.
- A helyszín, a gólya nagyon is valóságos.
- Sokfelé készülhetett volna a film, végül egy Somogy megyei kis falut választottunk Bognár Endre operatőrrel. A gólyák és az emberek életét rögzítettük, s szép lassan, két év alatt kialakult a film. A felvett anyagból több, másfajta filmet is lehetett volna készíteni, készíthettünk volna szociográfiát vagy drámai alkotást is. Volt egy falu, ahol villanyáramot vezettek a fészekbe, mert a volt tanácselnök lányának új házát lepiszkította a gólya, de nem akartam problémafilmet, maradtam a poétikánál.
- A gólyát miért ruházta fel emberi tulajdonságokkal?
- Bár a tudósok nem szeretik, ha antropomorfizálják az állatokat, az emberben mégis motoszkál ez a hajlam. Bennem is. A gólyák ugyanúgy kapzsiak, haragvók, mint az emberek, a fiatalok munka nélkül akarják elfoglalni a fészkeket, s vérre menő küzdelmeket folytatnak a felnőttekkel. S a gólyáknak ugyanúgy vannak nemes tulajdonságaik is. A film után egy orvos sírva hívott fel azzal, hogy a film róla szólt. Nagyon megrázott.
- A televíziókban is ritkán láthatók dokumentumfilmek. Hogyan lehet így elérni a nézőt?
- A dokumentumfilm sosem volt preferált műfaj. Konkrétabb, mint a játékfilm, s nem általánosságokban beszél. Egy korrupcióról szóló krimi szórakoztatja a nézőt, egy korrupt ember bemutatása azonban sokkol, ugyanakkor manapság a külvilág felől annyi erős hatás éri az embereket, hogy csak az igazán mély, ritka művészi erénnyel készült dokumentumfilmekkel lehet megszólítani a nézőt.

Tölgyesi Gábor

Gyarmathy Lívia alkotása versenyben az Európai Filmdíjakért
A rámenős kísértet
Soltis Lajos halálára

A Fókusz Könyváruház sikerlistája - 46. hét.
Televíziós toplista november 20-26.
Mahasz-sikerlista - 46. hét
Rendhagyó történelemóra a holokausztról
Vörösmarty sziluettje
Mona Lisa mosolya
Filmtoplista, november 9-15.
Televíziós toplista, november 13-19.
Szuperkoncert a Népstadionban
Nívódíj egy Fortuna utcai háznak
Nagydíjas a Jadviga párnája
Mahasz-sikerlista - 45. hét
Olbrychski kaszabolt a fotókiállításon
A Nemzeti Filharmonikusok Japánban
Török filmhét a Szindbád moziban
MTV díjkiosztó: egymilliárd néző
Filmtoplista november 2-8.
Döntenek a holokausztmúzeumról
Díjeső Angliában és Amerikában
Belföld | Külföld | Gazdaság | Krónika | Kultúra | Sport | Vélemény | Internet | Tudomány | MH-ügyek

Fórum | Junior | Galéria | Szolgáltatás | Érdekes | Mellékletek | Archívum | Magunkról | Levél
Minden jog fenntartva © 2000: Magyar Hírlap
A Magyar Hírlap Online oldalain megjelenő információk kizárólag a forrás feltüntetésével idézhetők.