A rámenős kísértet 2000-11-30 (a nyomtatott MH cikke)
Hollywood környezetbarát. Újrahasznosítja
ötleteit. Például a néhány évvel ezelőtt nálunk is játszott Zaklatás
után most a Temetetlen múlt is nagyjából ugyanarra az alapötletre
épül: a kidobott szerető bosszút akar állni. Az új opus nagyjából
ott kezdődik, ahol a Zaklatás véget ér. Már túl vagyunk a bosszún -
ami másképp "sikerült", mint ahogy eltervezték -, de a neheze csak
ezután jön. A sikeres, jó nevű professzort utoléri múltja - az már
csak ilyen -, el kellene számolnia bűnével, fiatal kedvese "halálba
segítéséért". Talán nem lenne illő ennyit sem elárulni a
történetből, az íratlan szabályokat azonban legelébb az alkotók
rúgták fel. Cinkelt lapokkal játszottak, s tulajdonképpen rászedték
a nézőt, amikor a műfaj követelményeit, konvencióit nem vették
komolyan. Egy ideig thrillert látunk. Legalábbis azt hisszük. A
cselekmény a műfaj szabályainak megfelelően a realitás keretei
között bonyolódik. Még egy kis suspense-ben is részünk van, a hősnő,
a professzor felesége megmagyarázhatatlan, különös jelenségeket
észlel, amelyekről azt hihetjük, van, kell lennie valamilyen
racionális magyarázatuknak. Van is néhány tippünk. Vagy valami
bűnügy lehet a háttérben, gondoljuk, vagy mondjuk a látszólagos
hallucinációkról kiderül, hogy azok nagyon is valóságos zajok,
zörejek, s a hősnő megtébolyítását, egy bűnügy eltussolását célzó
ördögi terv részei, vagy ellenkezőleg, arra megy ki a játék, hogy
bebizonyosodjon, mindaz, amit a hősnő látott, s valóságként élt meg,
az csupán fantáziájának, bomló elméjének terméke. A műfaj eszköztára
tehát elég széles, sokféle megoldás belefér. Amit azonban Clark
Gregg forgatókönyvíró kitalál, azt egyszerűen átverésnek nevezik. Ő
ugyanis a rejtélyre nem a logika és a pszichológia
törvényszerűségeit s a film műfaj szabályait betartva ad
magyarázatot. Racionalitás helyett az irracionálishoz, s a mesék,
rémfilmek világához, teremtményeihez fordul. Össze nem illő, össze
nem párosítható műfajokat házasít össze. A thrillert a
kísértetfilmekkel. A gyilkosságot a szellemekkel. A mi filmünkben a
meggyilkolt szerető - hogy a feleség és a nézők idegeit borzolja -
szorgalmas kísértetként visszajár a házba, s ráadásul tevékenyen
beleavatkozik a professzor és felesége sorsdöntő küzdelmébe. A vízbe
fojtott kedves egy éve már a tó fenekén dekkol, s csak arra vár,
hogy bosszút álljon. A jelenet - az alkotók szándéka ellenére - nem
hátborzongatóan izgalmasra, hanem sokkal inkább kifejezetten
mulatságosra sikeredett. A forgatókönyv szervi bajait Michelle
Pfeiffer és Harrrison Ford sem tudja feledtetni, rosszul megírt
szerepeikben ezúttal elég színtelenek. Az Oscar-díjas Zemeckist, jó
néhány kasszasiker rendezőjét (Forrest Gump, Roger nyúl a pácban,
Jól áll neki a halál, A smaragd románca), s persze a
forgatókönyvírót nem lehet azzal vádolni, hogy sokat tanult volna a
műfaj nagymestereitől, Hitchcocktól vagy Polanskitól. A (bűn)jelek
szerint a thriller nem kifejezetten az ő esetük.
Temetetlen múlt Amerikai film Rendező: Robert
Zemeckis Operatőr: Don Burgess Szereplők: Harrison Ford,
Michelle Pfeiffer Forgalmzza: Intercom
Gervai András |